Japán iskolák
A japán gyerekek 6-12 éves korukig járnak általános iskolába (shougakkou), utána ezt követi 3 év “középiskola” (chuugakkou) majd 3 év “felsőiskola” (koutougakkou).
Ez után jöhet a továbbtanulás, az egyetem.
Úgy tartják, hogy egy jó egyetemet végzett tanulónak kitűnő esélyei vannak a munkapiacon, így a sikeres élethez.
Ma már létezik olyan általános iskola is, ahova csak a tehetségesek kerülhetnek be.
A jó iskolák mellett szinte elengedhetetlen a különórákkal való előretanulás is, un. jukuban tanulnak a fiatalok az iskolai tanórák után, hogy plusz tudással vértezzék fel magukat a vizsgákhoz.
Japánban a tanítás április 1-jén kezdődik, és március 31-ig tart.
Összegyűjtöttem 8 dolgot a japán iskolákról
1. Egyenruha
Bár a 80-as években Magyarországon még mindenütt kötelező volt az iskolaköpeny, manapság nagyon kevés tanintézményben kell egyenruhát viselni. Japánban viszont körülbelül a 7-8. évfolyamtól ez alapvető elvárás.
A hagyományos egyenruha a fiúknak fekete, katonai stílusú öltöny, a lányoknak pedig szalagokkal díszített matrózblúz és fodros szoknya, a nadrág tilos.
2. Nincsenek takarítók
A japán iskolákban nem találsz takarítókat.
A buzgó diákok és tanárok minden reggel azzal indítanak, hogy seprűt, felmosót ragadnak, és kitakarítják az iskolát.
Az órák után is a tanulóknak adolga, hogy a tanterem tiszta legyen.
Ez arra is megtanítja a diákokat, hogy lehetőleg ne piszkítsák be az iskolát, mivel az ő dolguk lesz azt feltakarítani.
3. Étkezések
Japánban nincsenek iskolai étkezők.
A diákok és a tanárok együtt étkeznek a tanteremben, az asztaluknál.
Mindenki ugyanazt eszi.
A japánok a pazarlás ellenzői, ezért a legválogatósabb nebulótól is elvárják, hogy üresen adja vissza a tányérját.
4.Nincs helyettesítés
Itthon minden iskolaigazgató rémálma felügyelet nélkül hagyni harminc diákot a teremben. Pedig Japánban pontosan ez történik, ha egy tanár megbetegedik.
Az iskola megbízik a diákokban, hogy csöndben, a helyükön ülve tanulnak.
5. Nyári szünet
A japán diákoknak összesen 5 hét nyári vakáció jár, de Japánban a nyári szünet a tanév közepére esik, és bár tanulás nincs, a tanárok és diákok ilyenkor is majdnem minden nap bejárnak az iskolába különböző szabadidős tevékenységekre.
Ráadásul még az alsósok is tekintélyes mennyiségű házi feladatot kapnak a „pihenésre”.
6. Köszöntés
A japán kultúrának fontos része az egymás iránti tisztelet. A diákok minden óra előtt és után felállnak, és meghajolva köszöntik a tanárt.
7.Osztályok újrasorsolása 2 évenként
Az általános iskola hat éve alatt háromszor s megbolygatják az osztályokat. Ez azt jelenti, hogy minden második évben újrasorsolják, hogy melyik diák melyik osztályba kerül. Ez a módszer nagyon jó arra, hogy az együtt töltött hat év alatt mindenki jól megismerhesse az évfolyamának a nagy részét, valamint nem hagyják elkényelmesedni a diákokat a már meglévő barátaik mellett. Sajnos ez sokszor a búcsú fájdalmával is jár, de ilyen kis korban hamar szövődnek új barátságok, így tényleg nem rossz dolog a „vérfrissítés”, hiszen az az előítéletek lebontásához is hozzájárul.
8.Bizonyítvány
Az általános iskolai bizonyítványban nincsenek jegyek. Alapvetően nem is a tantárgyakon van a hangsúly.
A bizonyítvány három oszlopa (jól megfelelt, megfelelt, még egy kicsit igyekezni kell) csak egy iránytű arra vonatkozóan, hogy a gyermek jól fejlődik-e, és melyek a további fejlődési irányok.
Egy tantárgyból nem csak egy “jegyet” kapnak a diákok, hanem például matematikából a következő kritériumok mentén osztályozzák őket:
- Érdeklődik-e a matematika iránt, és felhasználja-e a mindennapi élethez a matematikában tanultakat?
- A feladatokat logikus gondolkodás mentén oldja-e meg?
- A mennyiségekről és a formákról megszerezte-e az alapvető tudást?
- Érti-e a mennyiségekkel és formákkal kapcsolatos szavak jelentését, ismeri-e azok főbb jellemzőit és köztük levő kapcsolatokat?
Természetesen nincsen bukás az általános iskolában. Egy ilyen osztályozási rendszer sokkal inkább hozzájárul ahhoz, hogy az iskola belsőleg motiváló legyen, és a diákok ne csak a jegyekért dolgozzanak.
