Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Japán iskolák

2020.01.14

A japán gyerekek 6-12 éves korukig járnak általános iskolába (shougakkou), utána ezt követi 3 év “középiskola” (chuugakkou) majd 3 év “felsőiskola” (koutougakkou).

Ez után jöhet a továbbtanulás, az egyetem.

Úgy tartják, hogy egy jó egyetemet végzett tanulónak kitűnő esélyei vannak a munkapiacon, így a sikeres élethez.

Ma már létezik olyan általános iskola is, ahova csak a tehetségesek kerülhetnek be.

A jó iskolák mellett szinte elengedhetetlen a különórákkal való előretanulás is, un. jukuban tanulnak a fiatalok az iskolai tanórák után, hogy plusz tudással vértezzék fel magukat a vizsgákhoz.

 

 

japanese-osztaly.jpg

 

Japánban a tanítás április 1-jén kezdődik, és március 31-ig  tart.

 

 

 

Összegyűjtöttem 8 dolgot a japán iskolákról

 

 

1. Egyenruha

japanese-suliiiiiiiiiiii.jpg

 

 

Bár a 80-as években Magyarországon még mindenütt kötelező volt az iskolaköpeny, manapság nagyon kevés tanintézményben kell egyenruhát viselni. Japánban viszont körülbelül a 7-8. évfolyamtól ez alapvető elvárás.

A hagyományos egyenruha a fiúknak fekete, katonai stílusú öltöny, a lányoknak pedig szalagokkal díszített matrózblúz és fodros szoknya, a nadrág tilos.

 

 

japanese-girl---school-uniform.jpg

japanese-gril-kawaiiiiiiiiiii.jpg

 

 

 

 

 

 

 

2. Nincsenek takarítók

japanese-.....suli.jpg

 

 

A japán iskolákban nem találsz takarítókat.

A buzgó diákok és tanárok minden reggel azzal indítanak, hogy seprűt, felmosót ragadnak, és kitakarítják az iskolát.

Az órák után is a tanulóknak adolga, hogy a tanterem tiszta legyen.

Ez arra is megtanítja a diákokat, hogy lehetőleg ne piszkítsák be az iskolát, mivel az ő dolguk lesz azt feltakarítani.

 

japanese-school-life.png

 

 

 

 

 

 

 

3. Étkezések

 

japan-school-lunch.jpg

 

Japánban nincsenek iskolai étkezők.

A diákok és a tanárok együtt étkeznek a tanteremben, az asztaluknál.

Mindenki ugyanazt eszi.

A japánok a pazarlás ellenzői, ezért a legválogatósabb nebulótól is elvárják, hogy üresen adja vissza a tányérját.

 

 

 

 

 

 

 

 

4.Nincs helyettesítés

 

japan.jpg

Itthon minden iskolaigazgató rémálma felügyelet nélkül hagyni harminc diákot a teremben. Pedig Japánban pontosan ez történik, ha egy tanár megbetegedik.

Az iskola megbízik a diákokban, hogy csöndben, a helyükön ülve tanulnak.

 

 

 

 

 

 

5. Nyári szünet

japanese-girs.jpeg

 

 

A japán diákoknak összesen 5 hét nyári vakáció jár, de Japánban a nyári szünet a tanév közepére esik, és bár tanulás nincs, a tanárok és diákok ilyenkor is majdnem minden nap bejárnak az iskolába különböző szabadidős tevékenységekre.

Ráadásul még az alsósok is tekintélyes mennyiségű házi feladatot kapnak a „pihenésre”.

 

 

 

6. Köszöntés

A japán kultúrának fontos része az egymás iránti tisztelet. A diákok minden óra előtt és után felállnak, és meghajolva köszöntik a tanárt.

students-bowing.jpg

 

 

 

 

 

 

 

7.Osztályok újrasorsolása 2 évenként

Az általános iskola hat éve alatt háromszor s megbolygatják az osztályokat. Ez azt jelenti, hogy minden második évben újrasorsolják, hogy melyik diák melyik osztályba kerül. Ez a módszer nagyon jó arra, hogy az együtt töltött hat év alatt mindenki jól megismerhesse az évfolyamának a nagy részét, valamint nem hagyják elkényelmesedni a diákokat a már meglévő barátaik mellett. Sajnos ez sokszor a búcsú fájdalmával is jár, de ilyen kis korban hamar szövődnek új barátságok, így tényleg nem rossz dolog a „vérfrissítés”, hiszen az az előítéletek lebontásához is hozzájárul.

 

japanese-girls-school-uniform-kawaii-.jpg

 

 

 

 

 

 

8.Bizonyítvány

Az általános iskolai bizonyítványban nincsenek jegyek. Alapvetően nem is a tantárgyakon van a hangsúly.

A bizonyítvány három oszlopa (jól megfelelt, megfelelt, még egy kicsit igyekezni kell) csak egy iránytű arra vonatkozóan, hogy a gyermek jól fejlődik-e, és melyek a további fejlődési irányok.

Egy tantárgyból nem csak egy “jegyet” kapnak a diákok, hanem például matematikából a következő kritériumok mentén osztályozzák őket:

  • Érdeklődik-e a matematika iránt, és felhasználja-e a mindennapi élethez a matematikában tanultakat?
  • A feladatokat logikus gondolkodás mentén oldja-e meg?
  • A mennyiségekről és a formákról megszerezte-e az alapvető tudást?
  • Érti-e a mennyiségekkel és formákkal kapcsolatos szavak jelentését, ismeri-e azok főbb jellemzőit és köztük levő kapcsolatokat?

Természetesen nincsen bukás az általános iskolában.   Egy ilyen osztályozási rendszer sokkal inkább hozzájárul ahhoz, hogy az iskola belsőleg motiváló legyen, és a diákok ne csak a jegyekért dolgozzanak.

 

japanese-girl-uniform.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

japanese-school-uniform-.jpg

 

 

 

 

 
 

 


Archívum

Naptár
<< Január / 2023 >>


Statisztika

Most: 1
Összes: 81889
30 nap: 1933
24 óra: 56